Fizika óra van,én mellette ülök.Nézem a fénylő bársonyos haját,a gyönyörű szemét ,a szép kezét.Ő rámnéz és mosolyog.De Ő nem úgy néz rám, ő csak úgymond a "legjobb barátom".Vége az órának, vége  a napnak , őátjön hozzám elkéri a matekfüzetem.Én odaadom neki ,ő rámmosolyog és az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja :köszi!Én el akarom mondani, hogy szeretem én el akarom mondani, hogy akarom Őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk ,de Ő nem úgy néz rám és én ezt tudom..
Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök.Szomorú, mert szakított a barátnőjével, én megvígasztalom ő átölel, érzem ,hogy majd kiugrik a szívem. Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rámmosolyog és az arcomra nyom egy puszit és azt mondja ,köszi.Én el akarom mondani, hogy szeretem én el akarom mondani ,hogy akarom Őt.De Ő nem így néz rám és én ezt   tudom.
Telnek a napok,az évek látom az érettségin, látom mikor átveszi a bizonyítványát.Ő rámmosolyog,el akarom mondani ,hogy szeretem,hogy akarom őt ,el akarom mondani,hogy ne csak barátok legyünk,de ő nem így néz rám tudom.Együtt megyünk főiskolára, de telnek az évek és már a diplomaosztón találom magam.Ő még helyesebb ,igazi férfi lett.Az utolsó nap ő rámmosolyog az arcomra nyom egy puszit.Én el akaromm mondani,hogy szeretem és  akarom őt, és hogy ne csak barátok legyünk,de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Eltelik rengetek idő én minden nap beszélek vele telefonon.És megkapom a szörnyű hírt...Ott állok a koporsójánál ,látam a fehér gyönyörű arcát.Potyognak a könnyeim.Már nem mosolyog rám és már nem is kapok tőle puszit....El akarom mondani neki,hogy szeretem el karom mondani neki ,hogy akarom őt ,de ő ezt már nem tudhatja.Később felmegyek a szobájába meglátom a naplóját és ezeket olvasom benne:Ő rámmosolyog az arcára adok egy puszit.El akarom mondani,hogy szeretem ,hogy akarom őt és ,hogy nem akarom,hogy csak barátok legyünk,de ő nem úgy néz rám és én ezt tudom.....